A legtöbb vásár el sem képzelhető a pöttyös bögrék és tányérok nélkül, amik szemet gyönyörködtetően csillognak és vidám színűkkel és mintázatukkal nagyszerű díszei lehetnek a konyhának.
Viszont az a probléma, hogy rikító, csillogó mázakhoz ólom vegyületet használnak ( ólom vegyjele Pb), és ezt csak alacsonyabb hőfokon lehet kiégetni (1000-1100 Celsius fok, kiégetés szempontjából ez alacsonyabbnak minősül). Ráadásul a piros pont olyan szín, amit csak egyszer lehet kiégetni alacsonyabb hőfokon, míg például a kéket akár többször is, magasabb hőfokon.
Ez ahhoz vezet, hogy meleg, savas környezet hatására az ólom elkezd kioldódni a mázból. Megtörtént esetként mesélték előadáson, hogy egy köhögős kisfiú ősztől tavaszig a kedvenc pöttyös bögréjében kapta a teáját, és ólommérgezése lett. Ehhez hozzájárult egyrészt a tea melege, másrészt a tea csersavtartalma, valamint a citrom sav tartalma is. Hasonló helyzet áll elő a ólom máz és az ecetes saláta találkozásának esetében is. Régen "fazekas betegségnek" hívták az ólom máz miatt kialakuló nehézfém-mérgezést.
Létezik gyorsteszt a máz ólomtartalmának kimutatására, illetve elméletileg nem is szabadna árusítani ólom mázas, étkezési célra szánt árucikket.
Összefoglalva: Ha például bemegyünk a Tescoba/Ikeába, vagy egyéb megbízható helyre venni étkészletet és bögrét, az biztos nem lesz ólom tartalmú :) Viszont ha nem leinformálható helyen (pl. vásárban) veszünk egy feltűnően szépen csillogó (az ólom máz gyönyörűen visszaveri a fényt), élénk színű portékát, amiből enni-inni szeretnénk, ráadásul savas dolgokat, pláne ha belül is színes mázas (tálak esetében főleg), akkor jobb az elővigyázatosság, nehogy ólom mérgezés legyen a vége.
(Megjegyzés: nem direktben a pöttyös termékek ellen irányul a poszt, hanem az ólom ellen. Viszont a legtöbb ilyen máz ezekre a termékekre kerül, mert erre van a legnagyobb kereslet.)
Ha valakit még érdekel a téma, találtam egy bejegyzést Dr. Szabó Cecíliától a témában:
https://www.bethesda.hu/kisokos/olom-avagy-szep-lehet-veszelyes
Egyébként nem sok írás van erről a kérdéskörről az interneten.
Akit érdekel a "tudományos háttér", annak itt egy táblázat a mázat alkotó anyagokról és az égetési hőmérsékletről:
( Forrás: Válogatott vegyipari technológiák elméleti előadás - kerámia ipar)